Magyar történelem kvíz – Átmész a magyar múltvizsgán?

Buda 1686. szeptember 2-án szabadult fel a török uralom alól, amikor a Szent Liga csapatai visszafoglalták a várat. Ezzel kezdődött meg a 145 éves török hódoltság felszámolása.

Pozsony (ma Bratislava) volt a Magyar Királyság fővárosa a török hódoltság idején (1541-1686). Itt ülésezett az országgyűlés és itt koronázták a magyar királyokat is.

I. Károly (Károly Róbert) volt az Anjou-ház első magyar királya, aki 1308-tól 1342-ig uralkodott. Kiváló gazdaságpolitikájával és a központi hatalom megerősítésével stabilizálta az országot.

Görgei Artúr volt a szabadságharc legfiatalabb tábornoka, mindössze 30 évesen nevezték ki. Kiemelkedő hadvezéri képességével számos csatában diadalmaskodott, végül Világosnál tette le a fegyvert.

Az Esterházy család volt a legnagyobb földbirtokos a 17. századi Magyarországon. Esterházy Miklós nádor alapozta meg a család vagyonát, ami még századokig jelentős maradt.

Luxemburgi Zsigmond magyar király vezette a keresztény sereget az 1396-os nikápolyi csatában, ahol I. Bajazid szultán hadai súlyos vereséget mértek rájuk. Ez volt az utolsó nagy keresztes hadjárat.

Ferenc József volt Magyarország királya a kiegyezés idején (1867), akit ekkor koronáztak meg magyar királlyá. A kiegyezéssel létrejött a dualista monarchia, az Osztrák-Magyar Monarchia.

Martinovics Ignác volt a magyar jakobinus mozgalom vezetője, akit 1795-ben társaival együtt kivégeztek a Vérmezőn. A köztársasági eszméket terjesztő titkos szervezkedést leleplezték.

A Rákóczi-szabadságharc 1703-ban kezdődött és 1711-ig tartott. II. Rákóczi Ferenc vezetésével a kurucok a Habsburg-uralom ellen harcoltak, de végül a szatmári békével ért véget a küzdelem.

Mária Teréziát 1741-ben koronázták magyar királynővé Pozsonyban. Uralkodása alatt jelentős reformokat vezetett be az oktatás, közigazgatás és hadsereg területén, és megerősítette a Habsburg-birodalmat.