Magyar történelem kvíz – Király vagy a történelemben?

1873-ban egyesítették hivatalosan Pestet, Budát és Óbudát, létrehozva Budapestet mint egységes fővárost. A városegyesítés a kiegyezés utáni modernizáció fontos lépése volt.

Nagy Lajos király alapította az első magyarországi egyetemet Pécsett 1367-ben. Az intézmény nem volt hosszú életű, de fontos mérföldköve volt a magyar felsőoktatás történetének.

Hunyadi Mátyás uralkodása 1458-ban kezdődött, amikor a magyar rendek királlyá választották. Nagybátyja, Szilágyi Mihály segítségével szerezte meg a trónt, és 1490-ig uralkodott.

IV. Károly volt az utolsó magyar király (1916-1918). Az első világháború után kétszer próbált visszatérni a magyar trónra, de sikertelenül. A Habsburg-törvény (1921) megfosztotta a dinasztiát a tróntól.

A várnai csata 1444. november 10-én zajlott le, ahol I. Ulászló magyar király serege vereséget szenvedett II. Murád szultán hadától. A király is elesett a csatában, és ezzel véget ért a török elleni támadó hadjárat.

A szatmári békét 1711. április 30-án kötötték meg, amely lezárta a Rákóczi-szabadságharcot. Károlyi Sándor írta alá a kurucok részéről, míg II. Rákóczi Ferenc nem fogadta el és emigrációba vonult.

Az ezeréves Magyarország megünneplésére rendezett millenniumi ünnepségsorozat 1896-ban volt. Ekkor adták át többek között a Millenniumi Földalattit, és rendezték meg a nagyszabású kiállítást a Városligetben.

Bethlen Gáborról mondták, hogy tündöklő meteor volt hazája egén”. Az 1613-1629 közötti uralkodása alatt Erdély aranykorát élte gazdasági, kulturális és politikai szempontból is megerősödött.

Irinyi József fogalmazta meg az 1848-as forradalom 12 pontját, mely a március 15-i eseményeken a magyarság követeléseit tartalmazta. Kezdőmondata: Mit kíván a magyar nemzet?””

Werbőczy István írta a Tripartitumot 1514-ben, ami a magyar nemesi szokásjog első átfogó gyűjteménye volt. Több évszázadon át meghatározta a magyar jogrendszert és a nemesi kiváltságokat.