Magyar történelem kvíz – Mit tanultál az iskolában?

II. András adta ki az Aranybullát 1222-ben, ami a magyar nemesség jogait rögzítette és korlátozta a királyi hatalmat. Ez volt az alkotmányos monarchia egyik első dokumentuma Európában.

A nándorfehérvári diadal 1456. július 22-én történt, amikor Hunyadi János vezetésével a magyar sereg legyőzte II. Mehmed szultán ostromló seregét. Ennek emlékére szól a déli harangszó.

A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott, ahol a török sereg legyőzte II. Lajos magyar király hadseregét. A király is életét vesztette, ami az ország három részre szakadásához vezetett.

Szent Istvánt 1000. vagy 1001. január 1-jén koronázták királlyá a II. Szilveszter pápától kapott koronával. Ez jelképezi a magyar államiság kezdetét és a kereszténység felvételét.

Az osztrák-magyar kiegyezés 1867-ben történt, melynek eredményeként létrejött a dualista államforma, az Osztrák-Magyar Monarchia. Ferenc Józsefet ekkor koronázták magyar királlyá.

Kossuth Lajost a debreceni országgyűlés 1849. április 14-én választotta kormányzó-elnökké, miután kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Ezt a tisztséget a szabadságharc bukásáig töltötte be.

Hunyadi Mátyás alapította a híres könyvtárat, a Bibliotheca Corvinianát. A reneszánsz uralkodó híres volt művészetpártolásáról, és könyvtára Európa egyik legnagyobb gyűjteménye volt a korban.

Gróf Batthyány Lajos volt Magyarország első miniszterelnöke, akit 1848 márciusában nevezett ki V. Ferdinánd. A szabadságharc leverése után a Habsburgok kivégezték 1849. október 6-án.

Szapolyai János erdélyi vajda verte le a Dózsa György vezette parasztfelkelést 1514-ben. A győzelem után kegyetlen megtorlás következett, Dózsát tüzes trónon ülve végezték ki.

IV. Bélát nevezik „második honalapítónak” mert a tatárjárás (1241-42) után újjáépítette az országot. Kővárak rendszerét alakította ki, városokat alapított, és betelepítésekkel pótolta a népességet.